HTML

Mészárszék

2014.01.20. 22:44 :: Ewet

Gyakran belecsöppenünk olyan helyzetbe, amikor elgondolkodunk, kinek jobb? A hentesárunak, akit épp kitettek a mészárszéknek, vagy magának a hentesnek, akinek feladata a mészárlás. Egészséges felfogású embernek egyik státusz sem szívderítő, főleg akkor nem, ha nem a húsnak valóról van szó, hanem a lelkünkről, mi több esetleges tehetségünkről, odaadásunkról - családunkról nem is beszélve.

Én többször tapasztaltam már, milyen is húshordozóként a mészárszékre kerülni, szerencsére a "kivégzés" nem volt véres, túléltem, mi több, továbbléptem, és immár lassan 8 éve vagyok ugyan annál a húsdarálónál.

Eljutottam abba a státuszba, hogy immár én vagyok a mészáros. Nem, nem az, aki kiválasztja a levágandókat, hanem az, aki levágja őket. Erre nem voltam felkészülve, nem is készítettek fel, de mindig is benne volt a pakliban. Hát, ma kiosztották a véres lapot. Közel 20 embert kellett lemészárolnom, relatíve rákényszerítettek, hogy pontot tegyek eddigi több éves "aranyéletüknek". Ők többé már nem legelhetik nálunk a zöld füvet, nem ihatják a tisztított vizünket.

És én mészároltam le őket. Szó nélkül. Tettem a dolgomat. Közben néma könnyeket hullajtottam értük, hiszen évek óta velük voltam a farmon, legtöbbjükkel azon kívül is.

Mészáros vagyok. Élvezem? Nem, csak teszem a dolgomat...

Szólj hozzá!

Címkék: munka hentes leépítés munkahely mészárszék

Kémia

2013.11.23. 12:39 :: Ewet

Az ember élettani funkcióinak működéséhez az egyik legfontosabb eleme a víz (gy.k. H2O, azaz Dihidrogénoxid - igen, kétszer annyi, rendkívül robbanékony hidrogén van benne, mint az oxigénből - mely, ha szintén dupla mennyiségben jelenik meg a Hidrogénnel (H2O2), a hajat is kiszőkíti, annyira reaktív elem). Ha ebből a H2O-ból eleget fogyasztasz, meggátolhatod a kiszáradásodat, de hosszú távon "lugosíthatsz" vele, meggátolhatod a vesekő kialakulását, fejfájást csillapíthatsz vele és a többi. Persze nem kívánom megadni, mi is az elegendő napi mennyiség, mert szerintem nem is 24 órában kellene mérni a fogyasztást, hanem óra szinten, beleszámítva az aktuális aktivitási szintet.

A víz egy rendkívül stabil, és különleges elem, akárcsak, ha társadalmi szemszögből nézzük: egy erős alkotóelem magához vonz 2 gyengébbet. Bár e kér gyengébb önállóan rendkívül robbanékony, mégis, e triumvirátus igen erős egységet alkot. Különösen érdekes megfigyelni, mi van akkor, ha mégis egy erős egyén kapcsolódik a csoporthoz? Eleinte jól megvannak, ám később az egyik erős egyed kiválik, és szó szerint visz magával mindent. A maradék három újra stabil kapcsolatot épít ki.

E három egyed képes elvegyülni mások között, képes "kordában" tartani (akár korlátlanul) pl. az alkoholt anélkül, hogy elengednék egymást: egy vezér, és két alattvaló.

Ha e triumvirátus képes meggyőzni egymást, hogy így jók, így stabilak, az idő végezetéig így maradhatnak.

Azonban az emberek nem ilyenek. Néha 1-1 hidrogén fellázad, bekapcsolódik 1-1 molekulába, amiből sav lesz, vagy épp eltávozik 1-1 molekulából, melyből lúg lesz (ráadásul eme mozgásokat nem is egy darabban végzi), és mi marad? Nem más, mint valami maró anyag.

Az oxigén feladata, hogy kordában tartsa a hidrogéneket. Elég erős ehhez, van elég energiája is. De mi van akkor, ha elfogy a türelme? Elereszti a hidrogéneket, akik jó esetben csak savakat (netán a hiányuk lúgokat) alakítanak ki, ám hosszú távon, két hidrogén igazán nagy összekapcsolódása során akár magfúzióhoz is vezethet.

Persze ez nem biztos, hogy rossz. Hiszen két hidrogén egyesülésekor új elem, vagyis hélium keletkezik, mi több, energia is felszabadul.

Azonban mi lesz az oxigénnel? Rossz esetben talál újabb két kóbor hidrogén atomot, és magához csatolja,  Jó esetben talál egy ugyan olyan oxigént, mint ő maga, azonban belőlük nem lesz plusz. Csak víz, vagy oxigén molekula.

De ne felejtsük el, hogy e két molekulának köszönhetjük mindazt, hogy mi, állatok és emberek itt vagyunk..

Tehát ne becsüljük alá azt az oxigén atomot, mely önmagában kóborol: rendkívül reakciódús, magába omlaszthatja a környezetét, magába szívhat 2 hidrogénatomot, vagy akár találhat egy vele megegyező, látszólag energiadús atomot, mellyel egyesülve rendkívül stabil, így nehezen felbontható egységet képez. Ám, a felbontásával mégis életfunkciókat adó egyesülésről van szó.

Kérdés: mi lennél? Örökké virgonc, szabad hidrogén atom, akit olykor befognak keményen, vagy a nagy, bölcs és irányító szellemmel ellátott oxigén atom, akinek a továbblépéshez mindenképpen önfeláldozónak kell lenni

Szólj hozzá!

Címkék: társadalom víz kémia hidrogén oxigén sav lúg

Taxik

2013.06.02. 03:18 :: Ewet

Taxi: mai jelentését nagyjából úgy fordíthatjuk, hogy taxaméterrel ellátott gépjármű, mely elsősorban utasszállításra alkalmas.

Hogy a "taximéter" milyen összeget mutat, manapság (pontosabban itthon, 2013.09.01-ig) a társaságtól, illetve az igénybe vett kedvezményektől függ. És igen, ebben a pillanatban a piac rendkívüli nyomatékkal dönt, bár a jelenség rendkívül érdekes:

1. Van olyan társaság, aki a mai viszonylatokhoz képest "fillérekért" dolgozik

2. Van olyan társaság, aki kifejezetten magas tarifával dolgozik (1-eshez képes akár 40%-kal is drágábban)

3. Vannak a hiénák. (2-eshez képest akár 100%-kal drágábban, plusz "városnéző körutazás")

A poén, hogy jelen pillanatban mindhárom társaság (nem cégekről beszélek) megél! Az 1-est az "okosok", tájékozottak hívják. A 2-est a szerződésesek, vagy ultrakonzervatívok ("bevált" társaság, vagy "Jaa, van olcsóbb is...?" kedvelői) hívják. A 3-ast a tájékozatlan turisták intik le.

Volt mindháromhoz is szerencsém, a sofőrök ennek megfelelően reagálták le a kérdésemet, miszerint mit vár a szeptember elsejei fix tarifától:

1. Végre, ez már kellett. Iszonyúan ki kellett számolnom a pénzt, hogy el tudjam tartani a családomat.

2. Maga szerint fog számítani az a plusz 10%?

3. (ismerős) Eddig sem kaptak el, most sem fognak. Ha meg igen, és tiltást, vagy pénzbüntit kapok, akkor mi van? Kifizetem, vagy beülök a másik autóba.

Konklúzió1 (a taxisok szemszögéből):

1. Azt beleszámolta, hogy az új törvények miatt "új autót" kell beszereznie?

2. Ha teljesíteni fogja a tervezetteket, öÖn nyert!

3. "Csak így tovább!"

Konkluzió 2 (az utas szemszögéből):

1. Ok, eddig alig taxiztam, most tuti vége

2. A fenne, megint emeltek

3. Én jönni Németország leszáll vonat Keleti, menni Nyugati. 20 Euró? Ok!

Én az 1-es kategóriába tartom magam. Eddig elutazgattam 150-200 Ft / km-ért (számoljunk: 400 Ft benya, 10 lityis (!) fogyasztás esetén ez 40 Ft / km), ami soknak tűnik, de lássuk be, a "beszerzési" áron felül még rengeteg rezsi van (taxitársaság havidíja, kocsi amortizációja, netán bérlése). A poén, hogy rengetegen nem taxiznak, csupán bérbe adják a taxira hitelesített autóikat, mint flotta. Lehet ebben van (volt) az üzlet?

Lényeg, hogy én már meggondolom, hogy a városból 2500, 3000, vagy netán 4000 Ft-ért jutok haza! Nem rendszeres utazásról beszélek, hanem havi 1-3 alkalomról. Ok, sokaknak ez is megterhelő, elismerem, de maradjuk most kicsit magamnál: Ha bemegyek a városba szórakozni, elhatározom, hogy max 10-15 000 Ft-ot költök (jöhet a blabla, hogy ez milyen sok már, és b*sszam meg, hogy ennyit tudok költeni, de lássuk be, vannak, akik ennek több tucatszorosát (!) költik el 1-1 hétvégén). De térjünk vissza a taxira! Az eltervezett büdzsében benne van a hazaút is, ami most 2500, max 3000 Ft.

Ha felmegy az ára 4000 Ft-ra, akkor 30%-kal kevesebbet tudok költeni magamra. Mivel a fogyasztásom állandó (sőt, az emelkedett költségek miatt ez növekedhetne), így a taxiból kell(ene) spórolnom. Azonban a rossz BKV-s tapasztalataim miatt ezt nem fogom. Mit tehetek? Igen, csökkentem megint a szórakozásomra elköltött időmet! Azaz a havi 2-3 alkalomból lesz 1-2.

Nézzük a statisztikát: Budapesten  fogjuk rá, hogy kétmillióan laknak. Ebből a "szórakozásra képes" létszám (családi állapot, jövedelem, kor stb. szemszögből nézve) kb. 100 000 fő (ebből kb. fele fog taxizni, másik fele pedig ismeri a BKV éjszakai járatait), de ehhez még hozzá jönnek a vidékiek (kb. 60 000 fő) és a külföldiek (kb 90 000 fő). Előbbiek főként főiskolás koleszosok, így ők gyakorlatilag nem számottevőek a taxizás szempontjából. Ellentétben a külföldiekkel, akiknek közel 90%-a biztos, hogy taxizni fog éjjel Budapesten.

Eme gyors számítás alapján havonta kb. 110-130 000 taxifuvar teljesül éjszaka. Nézzük a kategóriákat:

1. 45 000 fő "okos"

2. 50 000 főnek mindegy

3. 30 000 fő nem ismeri a leintés "antitörvényét", vagy nem kicsit be van b*szva

Ha átlagosan havi szinten 9 erős napot veszünk (péntek és szombat), akkor naponta a létszámok így alakulnak:

1. 5000

2. 5100

3. 3300

Egy-egy forgalmas éjszakán az ilyen fuvarszámok Budapesten talán még kevesek is az összes taxitársaságot nézve.

Magamat ismerve, hogy az 1-es kategóriába tartozok, erősen meggondolom, hogy igénybe fogom-e venni a szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy kb. a havi 3 helyett max 1-szer fogok taxizni. Mit jelent ez? Ugyebár az 1-es csoport megszűnik, jó esetben átvándorol a 2-esbe. Azonban a fuvarszám kb. 60%-kal csökkenni fog a drasztikus emelés miatt, vagyis szeptembertől kb. 6600 utaztatás lesz a forgalmas éjszakákon Budapesten (plusz a hiénás esetek, ami várhatóan nem fog változni). Nyilván a mai 2000 kocsi mellett a 3-4 utaztatás nem kifizetődő...

Innentől kezdve el lehet kezdeni számolni mind az utasoknak, mind a taxisoknak.

Felteszem a kérdéseket utóbbiaknak: ha az 1-es társaságnál vannak, és keveslik a tarifát, miért nem mentek át egy másikhoz, akinél magasabbak? Mert ott alig van rendelés...? És fix tarifa után az utas kit fog rendelni?

Nekem mindig is az ár számított, lesz*rom, hogy rohadt, szakadt a kocsi, csak jussunk el a célállomásra. Ha e mellett még jófej is a sofőr, még erősen jattolok is - de így sem ér(t)em el a 200 Ft-os kilóméterdíjat...

Szólj hozzá!

Címkék: taxi tarifa Budapest

Szülinapi ajándék

2013.04.20. 19:54 :: Ewet

Elhívtak, mert kedvelnek. Elhívott, mert kedvel. Évek óta kedveljük egymást, mint barát. A sors rendkívül irónikus. Vettem ajándékot neki (olyat, amiről kifejezetten tudom, hogy örül neki), holott nem tudtam, hogy most lesz ama napja, hogy ajándékot illik neki adni. Pár közeli ismerőssel elmentünk bulizni, de Ő megkért, hogy egy bizonyostól tartsam távol, mert csak. Azzal a bizonyossal elmentem inni, jól eldumáltunk, majd az mégis megpróbálkozva elvonult. Szerencsére megjött a seregem többi tagja, és Ő örömmel vette támadásunk fedezékét, beborulva karjaimba.

 

Beszélgettünk… Sok minden olyanról is, ami nem rám tarozna. De Ő mégis elmesélte, nekem, miközben átkarolt. Én viszont karoltam, és ő a vállamra hajolt. Amikor felnézett, megláttam csillogó szemeit, aminek már nem bírtam ellenállni. Megcsókoltam.

A csókot viszonozta, el voltunk jó pár másodpercig. Amikor eltávolodtunk, így szólt:

-          Bár az én szülinapom volt ez most, kívánom, ez legyen az én ajándékom számodra. De eme ajándék csak mostanra, csak neked szólt. Kérlek, úgy rakd el emlékeidbe, hogy többet ilyet tőlem nem fogsz kapni. Ha ezt elfogadod, tudunk még találkozni, ha nem, hát nem. De most gyere, menjünk a többiekhez táncolni!

Szerencsére legalább addig maradtunk, amíg a könnyei felszáradtak…

Szólj hozzá!

Címkék: szülinap ajándék

A Pofon

2012.10.07. 05:58 :: Ewet

Pofonokat kapunk, és adunk. Akár az élettől, akár tőlünk, akár úgy, hogy mi vagyunk az élet. Kapni számtalan alkalommal kaptam, mindegyikből tanultam. Miért, kitől, mikor. Ha bölcs az ember, tanul belőle. De ehhez észre is kell vennie.

A minap én is kiosztottam egy hatalmas pofont. Gyűlölök osztani, sokkal jobban szeretek kapni, hiszen tanulok belőle, mint egy tanulságos ajándékból. Azonban eme pofont most ki kellett osztanom. Becsületemre mondva, számos belső szabályomat megszegtem, de ki kellett osztanom. Góliát szó szerint padlót fogott. Nem tudott vele mit kezdeni. Ám magához tért. Elsőként felfogta, hogy az általa istenített (ám számára) plebs képviselő véleménye abszolút nem egyezik az övével. De ezt teljesen félreértelmezte: Számára megszűnt létezni a  környezet, ő innentől fogva nem fog egy követ sem hajítani senki felé. Sem akkor, ha bentről a foghíjas kerítés felé közelednek, sem akkor, ha kintről jön a farkas. Mondván, minek, hiszen úgy sem érdemlik meg, hiszen nem az ő falkájához tartoznak.

A pofon sikerült, Góliát elterült. De rosszabb állapotban kelt fel, mint azt valaha reméltem is volna...

Szólj hozzá!

Dávid és Góliát - második felvonás

2011.05.06. 23:30 :: Ewet

Góliát egy másik Góliát. Ez a Góliát nagy "embernek" tűnik, mert mindenki felnéz rá, mindenkinek vonza a tekintetét. És Góliát ezt évezi, azonban nem tudja, hogy ezt a kitűntetett szerepet nem magának, hanem külső adottságainak köszönheti. Ettől függetlenül élvezi a szitut, élvezi azt, hogy látszólag tisztelik, kedvelik, és szabadon választhat követői közül, akik önkéntes áldozatai lesznek.

Dávid is beleesett eme tiszteleti kultusz csapdájába, ahogy sok társa is. Azonban Dávid nem volt egyedül, számos bartja volt, akik figyelmeztették a veszélyre.

Góliát sorban falta hű követőit, és egyre csak azt vette észre, hogy e követők egyre csak fogynak. Felfalta Dávid barátait, ismerőseit. Dávidnak ekkor felnyílt a csipája, és leült egyezkedni Góliáttal. Rájött, hgy Góliát csupán az ösztöneinek hódolva cselekszik, ezért zabálja követőit - egyszerűen csak éhes. Érdekes módon Góliát válogat a követők közül, és Dávid szerencséjére (vagy szerencsétlenségére) nem esik bele kedven falataiba.

Góliátnak hiába adnak tanácsot, javaslatot, éhségéről nem tud lemondani. Dávid erre elmeséli Góliátnak, hogy bár ő is a hű követői közé tartozik (talán épp az utolsó), mások tanácsára lemondana eme követésről és megpróbálja Góliátot is diétára fogni. Góliát ezt végiggondolva összeroskad: összeomlik a világnézete, rájön, hogy étvágya tévútra vezette, és elfogyasztott követőit nem pótolhatja. És sírva fakad Dávid vállán, mint ahogy azt a Góliátok szokták.

Azonban ez valószínűleg csak időleges, Góliát éhségvesztése nem végleges... Dávid pedig határozatlan. Üsse ki jobban Góliát szemét, ha már ennyire vak, vagy maradjon követőként, és így irányítsa Góliátot. Mert erre már talán képes. De arra semmiképpen, hogy Góliát józanul Dávid követőjévé váljon.

Szólj hozzá!

Címkék: éhség dávid vágy góliát

Színház az egész világ

2010.10.23. 00:13 :: Ewet

Imádom az életet! Mindig tanul benne az ember dolgokat, tapasztal még sokadik X-en túl is olyanokat, melyek mindig más-más irányba terelik életvitelét (vagy talán mégsem?).

Egy egyszerű színdarab: Ancsa, Béla, Csabi és Dénes a szereplők. Mindannyian kollégák, ugyan azon a cégnél dolgoznak, ám különböző pozíciókban - többé-kevésbé ismerik egymást. Ancsa egyszerű beosztott, Bélával együtt. Csabi Béla közvetlen főnöke, ettől függetlenül jól megértik egymást. Dénes a cég egyik fejese (azonban a hierarchiában köze nincs az említett szereplőkhöz), ám privát életben ezt nehezen viseli, civilben szeretne inkább a többiekhez tartozni.

A társaság kb. félévente tud összejönni egy-egy kisebb rendezvényre (persze más résztvevőkkel együtt), azonban a hangsúly a mostani eseményre koncentrál. Mindenki nagyon jól érzi magát, mi több, mind a három férfi főszereplő rányomul Ancsára. Kiderül, Dénes már régebb óta szorosabb kapcsolatot tart Ancsával (ám arra is fény derül, hogy - Ancsa tudtával - Dénes már családos apa). Ettől függetlenül Csabi a rendezvény során egy intim pillanatban megpróbál bevágódni Ancsánál. Ez nem jön be, így kénytelen visszabandukolni és hallgatni Ancsa, Béla, Dénes és a többiek csacsogását. Ezt nem bírja sokáig, inkább leissza magát, és hagyja, hogy Béla és egy másik szereplő a gondjaiba veszi. A szabad levegőn szinte azonnal magához tér, így Béla visszamehet a többiekhez, míg a másik szereplő hazaviszi Csabit.

E közben Dénes Ancsát megint megkörnyékezte, azonban túlságosan a garatra öntött, így Ancsa csak pislog. A színdarab vége, hogy Ancsa, Béla és Dénes elbúcsúznak, Dénes kissé illuminált állapotban hazakiséri Ancsát (vagy fordítva?), valamint Béla is hazajut a saját lábán, egyedül.

Mivel imádom a költői kérdéseket, ezért megfogalmaztam őket:

- El kell-e ítélni Dénest azért, mert Ancsával kavar?
- El kell-e ítélni Ancsát azért, mert Dénessel kavar (figyelembe véve, hogy ismeri Dénes családi állapotát)?
- Csabi valóban leitta-e magát, vagy (vesztesként) ilyen olcsó trükkel hagyta ott a bandát?
- Bélának, aki Csabi beosztottja illett-e volna Csabit elkísérni haza, látva, hogy jobban lesz-e, vagy egyébb teendőket kell érte eszközölni (mentőt hívni, leb.szni stb.)?
- Ancsa, mint szingli szereplő bölcsen dönt-e rövid, illetve hosszú távon?

Szóval ezektől a kérdésektől vagyok ki idegileg. Legyenek megválaszolva, cselekedjenek az emberek ezeknek megfelelően és így nem érik őket csalódások. De inkább befogják füleiket, és bambulnak tátott szájjal, ha nem azt történik, amit elterveztek...
 

 


 

 

Szólj hozzá!

Címkék: munka szórakozás buli szerelem munkahely főnök egy éjszakás édes négyes

Ülünk a buszon és...

2010.09.15. 22:25 :: Ewet

Ülök a buszon. Mint szinte minden nap, ma is, tegnap is, az előtt is, és az után is. Hátul pár ember, köztük egy idősebb nénike, egy uraság és néhány viháncoló fiatalság. Utóbbiak hatalmas mekdöncis zacskókkal vannak ellátva. Köszönhetően a kényelmes buszüléseknek, helyet foglalnak és elkezdenek falatozni.

A szabályok embere vagyok, de mivel nem zavarnak, nem tartanak fel, mi több, nem is törődnek velem, én is levegőnek nézem őket (beeee). Nem így a nénike:

- Ha nem fejezitek be a zabálást, azon nyomban elokádom magam

Persze több sem kellett a csicsergő, étkező csapatnak, azonnal szócsatába kezdtek, s már-már kiabálásra került volna sor (a nénike részéről, a fiatalok meglepően higgadtak voltak), amikor az uraság megpróbálta csitítani a résztvevőket. Mire a nénike sértődötten:

- De én csak kultúráltan megkértem, hogy hagyják abba az evést...

Ezek szerint nem csak nálam csapta ki a biztosítékot a kultúra.

Szólj hozzá!

Címkék: busz evés fiatalok idős néni zabálás

A bárányok hallgatnak

2010.09.07. 12:29 :: Ewet

Nyaraltunk. Szerencsémnek és kitartásomnak köszönhetem, hogy megtehettem. Bár nem messze, csak ide a déli szomszédunkhoz, ám mégis kimozdultunk kissé összement, ám annál inkább szeretett porfészkünkből.

Nem részletezném az élményeket, mindenkinek lehetnek szép, csúnya, jó és rossz emlékei. Én inkább egy tapasztalatszerzést mesélnék el.

Ha már tenger, akkor hajókázás. Mivel későn jelentkezünk, ezért lemaradunk a csodás, ultradizájnos, szép, túristanyálcsorgató kétárbócos-dízelhajtású hajóról, és csak egy kisebb "ladikra" férünk fel, ami olcsóbb sem volt. Sebaj, irány a szembe lévő part két kis települése, közben egy kis ebéd a hajón. Kikötünk, sétálgatunk, jó túristához méltóan bevásárolunk a helyi nevezetességekből, majd vissza a hajóra. Ott már lökik is elénk a frissen sült homoksügeret, és a bort.

Épp lakmározunk, mikor a kapitány leül hozzánk, és jelzi, hogy volna egy "kis" probléma. Mégpedig az említett csodálatos "kétárbócos" bizony lerobbant, és nem mernek továbbmenni. Tehát el kéne vontatni, de ezért sajnos nem fogunk eljutni a másik városkába. Csapatunk az asztal felett összenéz, rábólint: persze, az emberek biztonsága mindenek felett, mi így is jólérezzük magunkat, legalább kis katasztrófa turizmusban és részt vehetünk. Kapitány szája felfelé görbül, nem is tudja, hogy hálálja meg. Felál, és elköszön, majd odamegy a másik, nagyobb csoporthoz (nem, nem magyarok voltak). Mi lakmározunk tovább, közben oda-oda sandítok. Kb. negyed óra múlva a kapitány legörbült ajakkal mászott vissza kuckójába, s pár perc elteltével egy halom pénzzel ment vissza a csoporthoz.

Megint összenézünk, mint a bárányok. Igen, megint hallgattunk, megint jófejek voltunk, és megint rosszul jártunk. Vagy mégsem? Ismerősöm, aki nem igazán szereti a halat, épp csak csipegetett a tányérjából. Ezt kiszúrva a kapitány azonnal elérakott egy sertés sültekkel megrakott tálat, nekünk meg felszolgáltak extra adag halat. A bor- (és üdítő-) fogyasztásunkkal sem volt gondunk, amint kiürült az üveg, azonnal hozták a következőt - szó nélkül.

Pontosítanék: a jóllakot bárányok hallgatnak...

Szólj hozzá!

Címkék: horvátország etetés pénz bárány hajó hallgat katasztrófaturizmus

süti beállítások módosítása